Wellness

Immár száz éve, hogy fölfedezték: a sóbányákban dolgozó emberek közül kevesebben lettek betegek, elenyésző volt a méh- és prosztata-megbetegedések száma.

A világon számos hajdani sóbányában (például Lengyelországban Wieliczkában, illetve Erdélyben, Parajdon) szerveznek kúrákat orvosi felügyelet mellett a betegeknek. A sóbányák gyógycélú megnyitása kiváló terápiás lehetőség: elsősorban asztma, idült légcsőhurut, pollenek okozta allergiák esetében van jótékony hatása, de egyes bőrbetegségek, ekcéma, pikkelysömör kiegészítő kezelésére szintén alkalmazható.

Tartalmas időtöltés, csodálatos környezet
Az erdélyi és a romániai sóbányák közül, Parajdon történik a legteljesebb mértékű földalatti gyógykezelés, a sóbánya egyik felhagyott szintjén. Itt a szpeleoterápia még az 1960-as években kezdődött, a régi Dózsa György-bánya egyik bővített kamrarendszerében. A villanyvilágítással és állandó szellőztetéssel ellátott tágas kamrákban játszótér, ökomenikus kápolna, büfé, számtalan ülőalkalmatosság, biliárd- és asztalitenisz teszik változatosabbá a terápia során naponta kötelező négy órai lenttartózkodást. Sportlehetőség (kézi- és tollaslabda), gyermekjátékok kölcsönzése és a minikönyvtár varázsolják otthonosabbá ezt a különleges föld alatti világot. A lenttartózkodás alatti gyógytorna és séta fokozatosan növelheti a betegek fizikai terhelhetőségét. A kezelésre jelentkezők korhatára 2-60 év, akik állandó orvosi felügyelet alatt gyógyulhatnak

Gyógyító hatásmechanizmus
A barlangi gyógyászattal behatóan foglalkozó orvosok véleménye szerint számos fizikai, vegyi és biológiai tényező együttes hatásmechanizmusa okozza a barlangterápia hatékonyságát. Az egyik legfontosabb a föld alatti levegő nagyfokú tisztasága (sterilitása). Az allergének és a légutakat izgató "inhalációs ártalmak" hiánya, mind a barlangok, mind pedig az üzemen kívüli bányaszintek mikroklímájának jellemző sajátossága. Míg a nagyvárosok levegőjében lebegő részecskék, az ún. "csíraszám" 1000 db/cm³-nél is több, a föld alatti üregekben néha 100-nál is kevesebb. A parajdi sóbánya gyógykezelési szintjén ez a szám 180-270 között mozog. Megtalálhatók benne bizonyos gombaféleségek, amelyek közül egyesek antibiotikum termelésére is alkalmasak.
A levegő magas (70 százalék fölötti) relatív páratartalma hozzájárul a tapadós hörgőváladék felhígulásához. Az eddigi vizsgálatok szerint, a barlangi és bányalevegő párájának kondenzátumában (különösen a karsztbarlangok esetében) viszonylag magas a kálcium-tartalom, aminek belélegzése gyulladáscsökkentő hatású. A parajdi bánya levegőjében található szuszpenzióban levő parányi sórészecskéknek tulajdonítanak kedvező hatást. Ezek az aerosol formájában úszó, apró NaCl kristályból álló részecskék 50%-a, 5 mikron alatti méretű, s így lehetővé válik behatolásuk légzéskor, egészen az alveoláris szintig. A belélegzett levegő magas NaCl-tartalma, ozmotikus hatása révén, magához vonzza a szöveti nedveket a hörgőrendszer falából. Az ozmotikus hatás mellett, a hipertóniás váladék serkentő hatású a hörgők nyálkahártyájára, és elősegíti a váladékozást és a köpeteltávolítást. A már említett domináns Ca²⁺ ionok mellett a sóbánya levegője még más természetes aerosolokban is gazdag: szulfát, nitrát, ammoniák, magnézim-, kálium-, nátrium-, jodid- és bromidionok lebegnek apró vízcseppek között, kiegészítve a Ca²⁺ és Na⁺ részecskék hatásmechanizmusát.
Kedvező az is, hogy a bányában néhány tizednyi °C eltéréssel, állandó (hideg évszakban 15,6, míg a nyári szezonban 15,8 °C -fok) a levegő hőmérséklete.
A parajdi sóbánya tárnarendszerének az átlagos keresztmetszete 240-250 m² között mozog, tehát a mesterséges üreg méretei miatt, a szervezet nem észleli a légmozgást, és így nem kelt hidegérzetet. A sóbánya levegőjének mért áramlási sebessége 0,2-0,3 m/s között van, és szintén független a kinti légviszonyoktól.

A levegő magasabb széndioxid-tartalma serkenti a légzőközpontot és ezáltal növeli a tüdőszellőztetést. A parajdi bányában a CO₂-tartalom 611-799 mg/m³ között változik, ami 1,0-1,5 literrel növeli a percenkénti belélegzett levegőmennyiséget, felgyorsítva ezzel a tüdőventillációt.
A legújabban végzett mérések szerint egyes föld alatti üregekben rendkívül magas, a külszínhez viszonyítva a levegő negatív ionizációja. A sóbányában a radioaktivitás legfontosabb összetevője a Ra₂₂₂ izótop. Ennek a felbomlásakor, gamma- és bétasugarak bocsátódnak ki, miközben növekedik a levegő ionizációs foka. A természetes negatív ionok túlsúlya esetén az asztmás krízisek száma és intenzitása csökken, viszont fokozódik a baktériumoknak és az allergéneknek a légutakból történő eltávolítási sebessége. A parajdi sóbányában az ionizációs szint 413-580 ion/m³ között mozog, a negatív ionok túlsúlya enyhén növekszik a nyári szezon alatt (a természetes rádióaktivitás a bányalevegőben, Ra₂₂₂ -ben kifejezve: 1,5-1,9 x 10-13 Curie/l, ez 2-3-szor nagyobb, mint az atmoszférában).
A sóbánya levegőjének ózonhiánya nagyarányú tisztasági fokot jelent, és orvosi hatását nézve csökkenti a simaizomgörcsöket. A sóbánya levegőjének alacsonyabb pH-értéke (Parajd esetében ez 6,5 és 6,9 között van) hozzájárul a levegő fertőtlenítéséhez, vagyis a baktériumflóra csökkentéséhez. Általában a bányákban magasabb a légnyomás (kb. 12-15 Hgmm-rel), és ebből adódóan az oxigén parciális nyomása 2,07%-kal nagyobb, mint a felszínen. Ebből egyenesen következik, hogy a bányalevegő belélegzésekor a szervezet oxigénellátása 2%-kal növekszik. Parajdon, lent a sóbányában a légnyomás 734 Hgmm októberben és 726 Hgmm júniusban, tehát egyenes összefüggésben van a külszíni légnyomás változásával.

Kedvező tapasztalatok
A mikroklimaterikus tényezőket figyelembe véve elmondható, hogy a parajdi földalatti kezelőbázis kiválóan alkalmas a légúti megbetegedésekben szenvedők kezelésére - foglalta össze tapasztalatait dr. Fazakas Emese szakorvos. A statisztikai adatok mutatják, hogy a 3-4 alkalommal jelentkezőknél és a kezelésre jól reagálók esetében csökken az asztmás krízisek száma és intenzitása, enyhül a száraz köhögés, a köpet mennyisége és viszkozitása csökken, és a teherbíró-képesség fokozódik. Ezzel a szervezet ellenálló-képessége megnő a fertőzésekkel szemben, és a betegek gyógyszerigénye is csökken, rövidebb vagy hosszabb távon. A parajdi sóbányában elért eredmények azt mutatják, hogy a szpeleo- és klimatoterápiás földalatti kezelés egy egyszerű és hasznos módszernek tűnik, hozzájárul a betegek légúti panaszainak javulásához, a lelki egyensúly és a vegetatív idegrendszer tónusának helyreállításához.
A kezelésre jelentkezőknél okvetlenül szükséges az előzetes orvosi kivizsgálás, a beteg csak így részesülhet - ha lehetséges teljes gyógyszeres kezelés nélkül, az itt tartózkodás alatt - földalatti szpeleoterápiás kezelésben már az első naptól kezdve. A sóbányai terápia során a felnőttek 16-18 napot, a gyerekek 10-12 napot, egyénileg megszabottan, naponta 2-4 órát töltenek az erre a célra kialakított tárnarendszerben.

A sóbánya-terápia ellenjavallt tüdőtuberkulózis, heveny légúti megbetegedések, magas vérnyomás (III. stádium), ischemiás cardiopatia, Basedow-kór, eszméletvesztéses idegrendszeri kórképek, klausztrofóbia, terhesség, tolószékre szoruló mozgássérültek esetében.

A betegek elszállásolása egyrészt magánházaknál, másrészt két szállodában, valamint a helyi 40 férőhelyes "asztmás-kórházban" történik.

Ez igazán jó hír, remélem, hamarosan meglesznek a hiányzó teszteredmények és el kezdik a gyártást illetve a felhasználást.

Nem olyan egyszerű megtalálni gyógyszerben sem a legmegfelelőbbet.

7 évig szedtem a Betaloc ZOK-ot + Lisopress-t mikor a dokim azt mondta, ideje változtatni, mert a hosszú időn keresztül szedett Betaloc-tól cukorbetegség alakulhat ki.

Az új terápia: Cardilopin + Lisopress +  Carvol  -  a vérnyomásom ettől egész jó volt, este 120/80/80 körül, reggel pedig 106/70/80 körül kicsit „keveselltem”, de a doki azt mondta, reggel 100 körül kell lennie, „mert hajnalban jön  kaszás, mint agyvérzés, szívtrombózis” 

Na ezt el is fogadtam, csak az volt a baj, hogy a lábam annyira dagadt, feszült, hogy egyszerűen nem tudtam vele mit kezdeni, még éjszaka is fel volt polcolva és akkor sem múlt el reggelre.

Most a Carvol + Meramyl + Prelow a „menü” de ez meg majdnem olyan, mintha semmit nem szednék, a vérnyomásom este és reggel is 148/70/80 körül van.

Jövő héten megyek újból a dokihoz, kíváncsi vagyok mit ír fel.

Tudtad, hogy a zöldségek és gyümölcsök színéért felelős vegyületek sokat segítenek a fogyásban és egészséged megőrzésében is?

A természet ajándékai

A zöldségfélék és a gyümölcsök többsége energiaszegény, magas víztartalommal rendelkezik, a bennük lévő szerves savak és a könnyen hasznosuló gyümölcscukor együttes hatásának köszönhetően pedig frissítő hatásúak is. A kutatások azt bizonyítják, hogy a növényekben lévő összetevők együttes hatásának köszönhetően lényegesen csökkentheted a koszorúér-betegségek, a szívinfarktus, valamint a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.

A zöldségekben és gyümölcsökben található több mint ötezer ismert flavonoid között vannak olyanok, amelyek csökkentik a vér koleszterinszintjét, mások gátolják a vérben az LDL koleszterin oxidációját, de olyanok is vannak, amelyek különböző módon kifejtett hatásuk révén gátolják a kóros vérrögképződést.
A legjobb, ha minden csoportból elfogyasztasz naponta legalább egy-egy gyümölcsöt, mert a szervezetedbe kerülve fel is erősítik egymás hatását.

A színek gyógyító ereje

Narancssárga

Ha narancssárga gyümölcsöket és zöldségeket fogyasztasz, például sárgarépát, sárgabarackot, mangót, sütőtököt, a bennük található karotinnak köszönhetően biztosíthatod a szervezeted számára szükséges A-vitamint, így sokat tehetsz többek között látásodért és bőrödért.

Lilásvörös

A lila és sötétvörös gyümölcsökben és zöldségekben antociánok és polifenolok találhatók, melyek szintén erős antioxidáns és szabadgyök-megkötő tulajdonságokkal rendelkeznek. Ha meg akarod magad óvni a rákos megbetegedésektől, egyél nagyon sok szőlőt, epret, málnát, áfonyát, ribizlit, padlizsánt, lilakáposztát, meggyet, illetve igyál minden nap egy deci vörösbort.

Sárga és narancssárga

A sárgadinnye, az őszibarack, a mandarin, a narancs és a grépfrút a flavonoidoknak és a béta-kriptoxantin nevű vegyületeknek köszönhetik színüket, melyek erős antioxidánsok, megerősítik az érfalakat, csökkentik a gyulladásokat, védik a májat, és stabilizálják az immunrendszert is.

Zöld

A zöld növények – brokkoli, kelbimbó, káposzta, karfiol, kelkáposzta – glükozinolátokat, izotiocianátokat és indolokat tartalmaznak, melyek különösek a daganatok megelőzésében játszanak szerepet.

Sárgászöld

A sárgászöld növények, mint a spenót, a sóska, az avokádó és a sárgadinnye, luteint és zeaxantint tartalmaznak, így nagyon hatásosak például az időskori csökkentlátás meggátolásában.

Vörös

A vörös növényekben – paradicsom és rokonai, görögdinnye – található likopin erőteljes antioxidáns, ami nagymértékben csökkenti a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát.

Fehér

A fehér és zöld színű zöldségek, a vörös- és lilahagyma, a metélőhagyma és a fokhagyma allil-szulfidokban gazdagok, melyek csökkentik a koleszterinszintet, és segítenek megelőzni a daganatos megbetegedések, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.